Ipswich évtizedekig a szexmunkások paradicsoma volt, ám a 2000-es évek elején jelentősen megugrott a helyi drogfüggők száma, ami azt eredményezte, hogy az utcákat ellepték a testüket vásárra vivő nők. 2006. karácsonya előtt a város összetartó közösségét sokkolta, hogy tíz nap leforgása alatt öt női szexmunkás holttestére bukkantak. Kelet-Angliában soha nem látott hajtóvadászat indult, hogy kézre kerítsék a tettest. Az első rész a gyilkosságok időszakát mutatja be, az ügy az egész országban nagy felháborodást kelt. Az epizódból kiderül, mi vitte rá az áldozatokat arra, hogy utcai szexmunkásként dolgozzanak, illetve megvizsgálja az okokat, amiért az erőszaktevők ezeket a nőket pécézik ki maguknak.

A sorozatgyilkos szabadlábon, a helybéli nők rettegésben élnek, és minden férfi potenciális gyanúsított. A világmédia nagy figyelemmel kíséri a nyomozásról szóló híreket. A suffolki rendőrség versenyt fut az idővel, nagy rajtuk a nyomás, hogy véget vessenek az Ipswich-i rémálomnak. A szenzációhajhász újságcikkek miatt a közösségben eluralkodik pánikhangulat, az áldozatokról festett torz kép megszégyeníti, tárgyként kezeli, démonizálja a nőket. Az eset rámutat az utcai szexmunkások kiszolgáltatottságára, és rávilágít a rendőrség és a média rapszodikus, néha szövetségesi, néha ellenséges viszonyára.

Ipswich-ben a suffolki rendőrség három áldozat holttestén talált DNS-minta alapján beazonosít egy helybéli személyt, Steve Wrightot, akit őrizetbe is vesznek, ám további bizonyítékra lesz szükségük, hogy kapcsolatba hozhassák mind az öt meggyilkolt nővel. A törvényszéki nyomozócsapat éjt nappallá téve dolgozik, hogy kiderítsék, Wright esetleg felelősségre vonható-e korábbi gyilkosságokért is. Ez a rész azt boncolgatja, az eset mennyire változtatta meg az Ipswich-i utcai szexipart, továbbá azt a kérdést feszegeti, vajon tanult-e ebből a közösség, vagy újra megtörténhet hasonló.